A társadalom két nagy részre osztható kutyás és nem kutyás részre. E szerint vizsgálva elmondhatjuk, hogy magas elvárások vannak mindkét fél részérÅ‘l.
Nézzük elÅ‘ször a kutyatartók részérÅ‘l. Mikor új családtagként érkezik egy négylábú elsÅ‘ szempont, hogy mindenkivel jó kapcsolata legyen, emberekkel és más kutyákkal, macskákkal egyaránt. Sétáljon rendesen, ne húzzon, ne támadjon senkit az utcákon. Szépen viselkedjen autózás, szállítás közben. Egyen rendesen, ne legyen válogatós. Ne rágjon szét semmit az udvaron, lakásban, legyen szobatiszta. Ne egyen fel a földrÅ‘l veszélyes dolgokat. Ne ugráljon fel mindenkire. Viselkedjen visszafogottan gyermekek társaságában. Csak pár dolgot említve is láthatjuk, hogy sok feladata van egy gazdinak, hiszen neki kell megtanítani ezekre kedvencét.
A másik csoport szempontjait egy kicsit nehezebb felsorolnom, mivel jómagam is az elÅ‘zÅ‘ csoporthoz tartozom. Aki nem tart kutyát és nem is szeretne, véleményem szerint teljesen reális követelményeket tart a kutyások felé. Pl.ne engedjék oda hozzá és családtagjaihoz, gyermekeihez a kutyát. Ez érthetÅ‘ hiszen lehet, hogy nem érzi biztonságban magát négylábúak társaságában. Ne kelljen szembesülnie kutyaürülékkel a közterületeken. Ne kelljen elviselnie egy folyamatos ugatást, ami lássuk be igen frusztráló mind kutyára, mind szomszédra nézve.
Nem csupán azért kell kutyát nevelni és kiegyensúlyozott körülmények között tartani, hogy közös életünk gördülékeny legyen. Idegen emberek elÅ‘tt is jól kell vizsgáznunk, hiszen így népszerüsíthetjük a kultúrált kutyatartást!
Nyakas Kollár Orsolya
